Néhány az utóbbi kínálatunkból

Bővítésre és használt lakásra is lehet költeni az új szocpolt

A lakásépítési, illetve -vásárlási kedvezmény néven futó, vissza nem térítendő állami támogatás július elsejével átalakult: a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) meglévő használt lakás bővítésére, valamit használt lakás vásárlására is felhasználható a továbbiakban.A kormány március végén módosította így a lakásépítési támogatásról szóló rendeletét, amely júliustól vált hatályossá.
A rendelet a támogatás nagyságát az építési költséghez, a vételárhoz, valamint a lakás energetikai besorolásához köti, és ezt finomítja tovább a családban lévő gyermekek számával, valamint a lakás nagyságával.
2.§.
1) A rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családok otthonteremtési kedvezménye) vehető igénybe Magyarország területén,
a) 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott
aa) építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez, vagy
ab) − a kérelem benyújtásának időpontjában − használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, új lakás vásárlásához,
amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot,
b) legfeljebb 350 000 Ft/m2 – a lakás nettó alapterülete alapján számított − vételárú, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához vagy
c) meglévő, használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez, ha
ca) a bővíteni kívánt lakás legalább komfortos vagy a bővítéssel egyidejűleg komfortossá válik, és
cb) a bővíteni kívánt lakás a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel az igénylő a családok otthonteremtési kedvezményére jogosult.
1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével vásárolt lakás vételára nem haladja meg a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott Magyarország 1. NUTS-szintű
a) Közép-Magyarország területi egysége esetén
aa) Budapesten a 35 millió Ft-ot,
ab) városokban a 28 millió Ft-ot,
ac) egyéb településeken a 23 millió Ft-ot,
b) Dunántúl területi egysége esetén
ba) megyeszékhelyeken a 28 millió Ft-ot,
bb) városokban a 23 millió Ft-ot,
bc) egyéb településeken a 18 millió Ft-ot,
c) Alföld és Észak területi egysége esetén
ca) megyeszékhelyeken a 25 millió Ft-ot,
cb) városokban a 19 millió Ft-ot,
cc) egyéb településeken a 16 millió Ft-ot.
1b) Egylakásos „C” (követelménynek megfelelő) energetikai minősítési osztálynál kedvezőtlenebb energetikai minősítési osztályú lakóépület az (1) bekezdésb) pontja szerinti vásárlása, vagy (1) bekezdés c) pontja szerinti bővítése esetén a családok otthonteremtési kedvezményének igényléséhez, a hitelintézet részére az igénylőnek csatolni kell a lakóépület fekvése szerinti építésfelügyeleti hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt arról, hogy 2013. január 1-jét követően a lakóépület életveszélyes állapota miatt kötelezés volt-e és a kötelezettség teljesítése megtörtént-e.

2.) A családok otthonteremtési kedvezményét igényelheti:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.

3.) A családok otthonteremtési kedvezményét igényelheti
a) a (2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, bővített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző
aa) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a családok otthonteremtési kedvezményét visszafizeti,
b) a (2) bekezdés szerinti személyekből álló fiatal házaspár – a meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendő gyermekvállalása esetén a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.
3a) A magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően szerinti gyermek után igényelt családok otthonteremtési kedvezménye esetén a kedvezmény igénybevételére irányuló szerződés tartalmazza a támogatott személy
a) hozzájárulását ahhoz, hogy a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően szerinti gyermek születését a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) − a családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa,
b) nyilatkozatát, melyben vállalja, hogy
ba) amennyiben a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, akkor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát,
bb) a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére bemutatja.
3b) Amennyiben a támogatott személy a (3a) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően szerinti gyermek után igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét a határidő lejártát követő 60 napon belül a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizeti.
4.) A családok otthonteremtési kedvezményét ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is.
5) A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – az igénylővel közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik.
6) A családok otthonteremtési kedvezménye kizárólag a támogatott személy és a (3) bekezdés szerinti gyermeke lakásigényének kielégítése céljából nyújtható.
7) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pontja szerinti családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.
8) A családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásban az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.
9) A családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy – új lakás építése vagy bővítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

3.§. A családok otthonteremtési kedvezménye akkor igényelhető, ha
a) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak
aa) a b) pontban foglaltak,
ab) lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás,
ac) a meglévő, használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővíteni kívánt lakás,
ad) önkormányzati tulajdonban lévő lakás vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakás bérlője esetén az általa bérelt és megvásárolni kívánt lakás kivételével lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs vagy e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs;
b) az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, a tulajdonában lévő lakása bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette, vagy
bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik; az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a családok otthonteremtési kedvezménye igénylését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthető az értékesített lakást terhelő és az e pont szerinti eladási árból visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön e pont szerinti eladási árból végtörlesztett összegével,
cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
cd) a családok otthonteremtési kedvezménye igénylését megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányada értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával,
ce) a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése – adásvételi szerződéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg és
cf) olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg, az e bekezdés szerint értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árából öt éven belül vásárolt és bővíteni kívánt lakás vételárával;
d) az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában
da) 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van -, és
db) szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása;
e) az igénylő – új lakás vásárlása esetén – a vásárolni kívánt lakás „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja;
f) lakás építése esetén az igénylő
fa) a hitelintézethez benyújtja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amely „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályú, valamint
fb) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését vagy a használatbavétel tudomásulvételét követően a lakás energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja;
g) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésőbb a családok otthonteremtési kedvezménye folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított – a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó – számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja;
h) új lakás építése vagy meglévő lakás bővítése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy
ha) a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy − amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet − a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat,
hb) új lakás építése vagy építési engedélyköteles bővítés esetén legkésőbb a családok otthonteremtési kedvezménye utolsó részfolyósításáig bemutatja a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt és
hc) új lakás építése esetén legkésőbb a családok otthonteremtési kedvezménye utolsó részfolyósításáig bemutatja a lakás energetikai teljesítőképességét igazoló energetikai tanúsítványát;
i) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban
ia) hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság vagy hontalan státusz, lakcím, postacím, személyi azonosító és adóazonosító jel) adatait, valamint a családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó információkat a családok otthonteremtési kedvezménye szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, valamint a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság részére,
ib) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse, és
ic) tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a 12. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti időpontban – az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel,
id) vállalja, hogy – lakás vásárlása esetén – a telekárat is tartalmazó vételár legfeljebb 10%-át készpénzben, a fennmaradó vételárrészt az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti,
if) vállalja, hogy a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni;
j) a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy
ja) a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követően legalább a 14. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tilalom megszűnéséig a lakás lakóhelyéül szolgál, és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a családok otthonteremtési kedvezményével épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítása történt,
jb) a bővíteni kívánt lakás a kérelem benyújtásának időpontjától a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően saját maga és mindazon személyek lakóhelyéül, hontalan esetében szálláshelyéül szolgál, akiknek együttköltözésére tekintettel a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítása történt, és
jc) a 14. § (1) bekezdése szerinti tilalom megszűnéséig terjedően a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakást haszonélvezeti vagy használati jog nem terheli.

2) Amennyiben a támogatott személy (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
3) Amennyiben az új lakás építése vagy a bővítés során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség 20%-át.
3a) Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy nem rendelkező lakás esetén az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.
3b) Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.
4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás. Erről a tényről, valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag büntetőjogi felelősség mellett írásban köteles nyilatkozni.
5) A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás tulajdonjogának átruházása esetén 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, használt lakásra vonatkozó családok otthonteremtési kedvezménye igényelhető.
6) A használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt történő átruházása esetén
a) ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély alapján történt, úgy a családok otthonteremtési kedvezményét az új tulajdonos igénybe veheti és
b) az átruházó részére megállapított családok otthonteremtési kedvezményét törölni kell, és a már folyósított családok otthonteremtési kedvezményét az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

4. § (1) A családok otthonteremtési kedvezménye összege – a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévő – ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is − és a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vállalt gyermekeket együttesen számítva, ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek –
a) egy gyermek esetén, amennyiben a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete
aa) legalább 40 m2, de nem haladja meg az 55 m2-t, 500 000 Ft,
ab) 55 m2-t meghaladja, 600 000 Ft,
b) két gyermek esetén, amennyiben a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete
ba) legalább 50 m2, de nem haladja meg a 65 m2-t, 800 000 Ft,
bb) 65 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 80 m2-t, 1 000 000 Ft,
bc) 80 m2-t meghaladja, 1 300 000 Ft,
c) három gyermek esetén, amennyiben a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete
ca) legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 1 200 000 Ft,
cb) 75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 500 000 Ft,
cc) 90 m2-t meghaladja, 2 000 000 Ft,
d) négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete
da) legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 600 000 Ft,
db) 85 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 2 000 000 Ft,
dc) 100 m2-t meghaladja, 2 500 000 Ft.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál az igénylő által eltartott valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybe vették. Az e bekezdés szerint megállapított hasznos alapterületet az (1) bekezdés szerint megállapított családok otthonteremtési kedvezménye összegének számításánál nem kell figyelembe venni.
(1b) Nem jogosult a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére a támogatott személy, ha az (1a) bekezdés szerint számított gyermekei száma alapján a támogatással érintett ingatlan alapterülete nem éri el az (1a) bekezdés szerinti gyermekek együttes száma alapján figyelembe veendő hasznos alapterület legkisebb mértékét.
(2) A családok otthonteremtési kedvezménye (1) bekezdés alapján meghatározott összegét
a) „A” (energiatakarékos) energetikai minősítési osztály esetén 1,1-es,
b) „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minősítési osztály esetén 1,2-es, vagy
c) alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as
szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.
(3)66 A családok otthonteremtési kedvezménye 8. § (1) bekezdése szerinti később született gyermek után igényelhető összege – az épített, vásárolt vagy bővített lakás hasznos alapterületétől és energetikai minősítési osztályától függetlenül – gyermekenként 400 000 Ft.
(3a) Bővítés esetén
a) a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete alatt a lakás bővítési munkálatok megvalósításával elért hasznos alapterületét kell érteni,
b) a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásakor igazolt energetikai minősítési osztályt kell a családok otthonteremtési kedvezménye összegének számításánál figyelembe venni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épített, vásárolt vagy bővített lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t.
(5) Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya nem éri el a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti családok otthonteremtési kedvezményére jogosult. Amennyiben a felépült lakás energiatanúsítványában szereplő energetikai minősítési osztálya nem éri el a „B” (követelménynél jobb) energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy a már folyósított családok otthonteremtési kedvezményét az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt – a használatbavételi engedély kiadásától vagy a használatbavétel tudomásulvételétől számított 30 napon belül – köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
(6)70 Új lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya kedvezőbb a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztálynál, a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti családok otthonteremtési kedvezményére jogosult.
(6a) Az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződést egyoldalú jognyilatkozattal, írásban módosítja, melyről a támogatott személyt és a kormányhivatalt írásban értesíti. A kormányhivatal határozatban intézkedik a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja meghatározott energetikai számítás szerinti, tervezett energetikai minősítési osztálynak megfelelő családok otthonteremtési kedvezménye összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti családok otthonteremtési kedvezménye összegének megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra a törölt jelzálogjog ranghelyén történő bejegyeztetése iránt.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály és a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztály szerinti családok otthonteremtési kedvezménye különbözete, lakás vásárlása esetén a vételár, építés esetén az építési költségek megfizetéséhez igényelt, a kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel. Ha a támogatott személy az e bekezdés szerinti hitelintézeti kölcsönnel nem rendelkezik, a hitelintézet az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály és a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztály szerinti családok otthonteremtési kedvezménye különbözetét a támogatott személy fizetési számlájára teljesíti.
(8) A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti családok otthonteremtési kedvezménye (1) vagy (2) bekezdés szerinti összege az 5 éven belül értékesített lakás vagy lakásban lévő tulajdoni hányad esetén nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével számított vételár-különbözet mértékét.
(9) A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti családok otthonteremtési kedvezménye esetén
a) az igénylő 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévő – ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is − és a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vállalt gyerekei száma alapján számított – (1) bekezdés szerint irányadó − alsó értéket el kell érnie a lakásbővítést követően kialakított hasznos alapterületének, és
b) a családok otthonteremtési kedvezménye nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számlával igazolt bekerülési költség 50%-át.